fbpx

Ambrose Akinmusire – Owl Song // Szenzációs új lemez bemutató koncertje az újévben

2023. december 11.

Kifejezetten ritka helyzetre reflektál alábbi cikkünk, hiszen olyan – éppen csak megjelent – külföldi jazzlemezt ismertetünk, amelynek bemutató koncertje már január 26-án hazai színpadon is sorra kerül! Napjaink kiemelkedő fontosságú amerikai trombitás-komponistája, az egzotikus névre hallgató Ambrose Akinmusire legújabb – trió formációban készített – felvételéről van szó, amelyben a másik szólista sem akárki: a nagy gitárművész, Bill Frisell.

Ambrose Akinmusire Owl Song

Akinmusire zenei tehetségére már középiskolás korában felfigyelt Steve Coleman és meghívta európai koncertkörútjára. Első lemezfelvételét is Coleman együttesével készítette 19 éves korában! Zenei tanulmányait a New York-i Manhattan School of Music-on folytatta, majd mesterképzésen vett részt a Dél-Kaliforniai Egyetemen és a Thelonious Monk Intézetben. 25 évesen megnyerte hangszerén a világ két legrangosabb jazzversenyét és elkészítette első saját lemezalbumát. A jazzvilág Mekkájában, New Yorkban az új generáció legkiemelkedőbb képviselőivel játszott és lemezeit a patinás Blue Note kiadó publikálta. Gyorsan kivívott tekintélyét a jazz világában jól mutatja, hogy már 2014-ben a Down Beat címlapjára került. Az „Élet az egón túl” címmel megjelent hatoldalas „cover story” révén egy különleges egyéniséget ismerhet meg az olvasó. Ugyanebben az évben volt alkalmam a Gramofon c. folyóiratban „The Imagined Savior is Far Easier to Paint” c. második (egyben első Blue Note) albumáról írni elismerő sorokat. Az „On the Tender Spot of Every Calloused Moment” c. CD-jéről pedig részletesen beszámoltunk honlapunkon 2021. február 28-án, majd a Get Closer jazzfesztivál keretében csodálhattuk meg kvartettjével történt fellépését a MoMKult nagytermében. (Lásd: Somogyvári Péter beszámolója nov. 23-án.)

Akinmusire munkásságáról tudni kell, hogy elképesztően változatos formációkkal készíti lemezeit, olykor még egy albumon belül is, duótól oktettig. Szinte kivétel nélkül saját szerzeményeit adja elő. Inspirációit az őt körülvevő világból, saját életéből meríti, mindenre merészen és érzékenyen reagálva.  Bár avantgárd muzsikusként próbálják definiálni, éppen itt tárgyalandó albuma bizonyítja, hogy ez óriási tévedés, hiszen éppen művészetének változatossága miatt sem sorolható bármely kategóriába. A 41 éves művész hangzó öröksége: nyolc saját album és közel negyven, amelyen „sideman”-ként  közreműködik. Legújabb, Owl Song c. lemezét mindössze két nap alatt rögzítették (2022. március 7-8.) mégpedig szülővárosában, a San Francisco melletti Oaklandben, viszont a megjelentetést az idei karácsony előtti időre tették. Ismételten „átigazolt”, ezúttal a progresszív törekvéseket felkaroló Nonesuch kiadóhoz, ahol ez az album – a hírek szerint – egy három lemezt felvonultató trilógia első tétele.  Igazi „jingle bells mentes” karácsonyi ajándék az igényes jazzbarátok számára. Akinmusire (1982) társai: a mindenki által jól ismert, nálunk is többször fellépett Bill Frisell (1952), valamint Herlin Riley (1957) dobos. Utóbbi elsősorban Wynton Marsalisnál dolgozik mind a kisegyütteseiben, mind pedig a Lincoln Center Jazz Orchestrában, de korábban Ahmad Jamalnál vált ismertté.

Az album mind a nyolc darabja a „leader” kivételes kompozíciós adottságát dicséri. Egy kivétellel meditatív balladák, amelyekkel kapcsolatosan elmondhatjuk, hogy mértékadó vélemények szerint a hangszeres művészt balladajátéka minősíti. Nos, akkor esetünkben a legmagasabbra osztályozhatjuk az előadást. A kompozíciók többsége olyan gyöngyszem, amely nyugodtan bekerülhet a kortárs jazz standardjei közé. Mind magukat a kompozíciókat, mind pedig azok „kivitelezését” egyfajta minimalizmus jellemzi, amelyen az összhatás messze túlmutat. Legjobb példa a „Grace” unisono témabemutatása, vagy a címadó Bagolydal két variánsa. Ahogyan már akár közel tíz évvel korábban is tette (amikor is a váratlanul elhunyt „Roy”-nak (Hargrove) és „Mr. Roscoe”-nak (Mitchell, Art Ensemble of Chicago) állított emléket, Akinmusira most társait tiszteli meg egy-egy számmal.  „Mr. Frisell” és „Mr. Riley” címmel írott szerzeményeit duóban adja elő a gitárossal, ill. a dobossal.  Partnereivel művészi alázattal történő játéka egyben jó példa a különböző generációk közötti harmonikus együttműködésre, mivel a trombitás három évtizeddel fiatalabb a veterán gitárostól és csaknem ennyivel a dobostól is.

Akinmusire új paradigmákat kereső, mindenre odafigyelő „bölcs bagoly” szerepét felvállaló művész, hiszen új „projektje” merőben eltér korábbi produkcióitól. A nagyszerű zenefolyam egyetlen hibája, hogy mindössze 42 perc, de éppen emiatt is várható, hogy mód lesz a terjedelmesebb előadásra január 26-án este ½ 9-kor az Eiffel Műhelyházban sorra kerülő lemezbemutató koncerten (Jazzfeszt Budapest keretein belül)!  

Kíváncsian várjuk az újév első nagy horderejű jazz-attrakcióját!   

 

AMBROSE  AKINMUSIRE:   OWL  SONG   //    Nonesuch   Magneoton

  1. Owl Song
  2. Weighted Corners
  3. Flux Fuelings
  4. Owl Song 2
  5. Grace
  6. Frisell
  7. Riley
  8. Henya

Minden szám szerzője:   Ambrose Akinmusire

 

Közreműködnek:

Ambrose Akinmusire   trombita
Bill Frisell    gitár
Herlin Riley  dobok

 

 

 

 

© 2019-24 MagyarJazz / Jazz.hu szakmai jazzportál, szeretett műfajunk, a JAZZ szolgálatában. All Rights Reserved. • Készítette és kiadásért felelős személy: Irk Réka • Kiadó: Jazzponthu Kulturális Alapítvány • 1122 Budapest, Maros u. 28. • Adószám: 19345684-1-43
Az alapítványnak adományt az alábbi bankszámlára köszönettel fogadjuk: 10700770-73692180-51100005