fbpx

„Innentől már minden csak bónusz!” – interjú az 50 éves Sárik Péterrel

2022. máj. 06.

Ezt az interjút tavalyi évre terveztük, de a Covid utáni rengeteg koncert más irányba terelte a jazz-zongorista, zeneszerző életét. Idén viszont kerek születésnapja alkalmából köszöntjük Sárik Pétert interjúval, melyben az elmúlt évekről kérdezem.

  • MagyarJazz: Két éve azt mondtad az év elején, hogy le kellett állnod az alkotómunkával, mégpedig „totális kimerültség” Feltöltődtél? A kreativitásodnak használt vagy ártott a nagy szünet? Milyen volt a lezárások alatt az életed, amikor nem fértél a színpadhoz?
  • Sárik Péter: Persze, feltöltődtem, kipihentem magam. Mondjuk kellemesebb módja is lehetett volna ennek, mint a világjárvány miatti leállás, de ha megpróbáljuk a helyzet pozitív oldalát nézni, akkor elmondhatjuk, hogy ez a kényszerszünet sokaknak adott lehetőséget arra, hogy rendbe tegyék magukat és a dolgaikat.

 

  • MagyarJazz: Mire számítottál, és végül hogyan történt, az a rengeteg (marketinges) munka eltűnt, amit az évek alatt befektettél vagy szép lassan vissza lehet hozni?
  • Sárik Péter: Azt gondolom, hogy szerencsére semmilyen munka nem tűnik el, sem a zongorázásba, zenélésbe fektetett, sem a marketingbe. A járvány után azok a zenekarok tudtak újra gyorsan beindulni, akik a leállást új anyagok megalkotására használták ki. Nagy lehetőség volt ez mindenkinek, és akik tudtak élni vele, pillanatok alatt ott folytatták, ahol abbahagyták, sőt. Így tudtuk mi is egyidőben elkészíteni a Kékszakállú feldolgozást és a Jazzkívánságműsor magyarul 2. CD-t is.
    Most néztem a naptárt, fantasztikus nyarunk lesz, rengeteg koncerttel és utazással.

  • MagyarJazz: Húsz évesen már tudtad, hogy hova akarsz eljutni, mire ötven leszel? Teljesültek a vágyaid vagy mondjuk úgy a kitűzött céljaid?
  • Sárik Péter: Annyira bizonytalan, félénk, nulla önbizalommal rendelkező emberke voltam húsz évesen, hogy már azt is kész csodának tartottam, hogy felvettek a jazztanszakra. Akkor költöztem Budapestre, minden új volt, idegen volt, és én csak bámultam, hogy micsoda zongoristák vannak mindenhol, szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy valaha is egyáltalán a nyomukba érjek. Nyilván nekem is voltak álmaim a jövőmmel kapcsolatban, de ezek annyira beláthatatlanok, elérhetetlenek tűnhettek akkor számomra, hogy nem is emlékszem már rájuk. Ahhoz képest, aki akkor voltam nagyon messzire jutottam, egy csomó dolgot ami már megtörtént velem-velünk, biztos, hogy álmomban sem képzeltem. Innentől már minden csak bónusz!

 

  • MagyarJazz: 2021-ben a Kékszakállú várán volt a hangsúly, egyrészt bemutató koncert volt, miközben lemezen is megjelent? Bartók egyetlen operáját dolgoztad fel. Mennyit hagytál meg az eredeti műből? És mennyire alakítottad jazzesre? Hány ajtó maradt?
  • Sárik Péter: Ez a projekt igazából 2019-ben kezdődött. Ekkor volt egy nagysikerű Bartók-koncertünk a Bartók Plusz Operafesztiválon Miskolcon, ami után Kesselyák Gergely felkért minket, hogy dolgozzuk fel a Kékszakállút a következő évi fesztiválra. Aztán mindent elsöpört a járvány, és a bemutató végül csak 2021 nyarán valósult meg a Zemplén Fesztiválon, illetve a budapesti premier most, a Bartók Tavasz Fesztiválon. Az eredeti zenei anyag szinte érintetlen maradt, inkább hozzátettem, mint elvettem belőle. Változott viszont a hangszerelés, a mi verziónkban nincsenek fúvósok, de van zongora, bőgő, dob és elektromos zongora, illetve vonószenekar. És természetesen rengeteg improvizáció, mely a meglévő zenei szövet felett, mintegy kommentálja, színezi az anyagot. Két zongorakadencia is bekerült a műbe. Változtak a tempók is, így mindezekkel együtt megmaradt a darab eredeti üzenete, de mégis teljesen másképp szólal meg. A közönség visszajelzései alapján elértük, amit szerettünk volna: a jazzes Kékszakállú könnyebben befogadható, azoknak is élvezhető mű lett, akiknek az eredeti verzió még túl nehéz.

 

  • MagyarJazz: Egész biztos vagyok benne, hogy vannak már újabb izgalmas terveid? Esetleg A fából faragott királyfi vagy Kodály-feldolgozás?
  • Sárik Péter: Maradunk Bartóknál, a 2018-as lemezünk folytatásaként egy újabb anyagot készítünk, illetve szeretnénk egy saját kompozíciókat tartalmazó lemezt is megjelentetni, de itt az ideje egy újabb Jazzkívánságműsor magyarul CD-nek is. Ez így együtt elég változatos és izgalmas csokor.

  • MagyarJazz: Hogyan ünnepled a születésnapodat? Lesz megállás?
  • Sárik Péter: Nem szeretem ezt az 50-es számot, leginkább azért nem, mert belül, ha az életerőm, az energiám, a világhoz való hozzáállásom nézem, maximum 30 vagyok. Mondjuk szerintem ezzel sokan vannak így, sokan érzik fiatalabbnak magukat a valóságnál, de én különösen. Szóval, pont emiatt nem lesz szülinapi koncert, majd a családommal és a barátaimmal ünnepelek. Leállás nem lesz, alig várom, hogy beinduljunk. Ahogy már említettem, májustól nagyon sok koncertünk lesz. Ha az én születésnapom nem is, de a Trió fennállásának 15-ik évfordulóját koncerttel fogjuk ünnepelni. Aki velünk szeretne tartani, azokat szeretettel várjuk szeptember 8-án a Momkultban, ahol fantasztikus vendégekkel fogunk fellépni.

 

  • MagyarJazz: A szerkesztőség nevében kívánok nagyon boldog születésnapot!
  • Sárik Péter: Köszönöm szépen!

 

 

 

Fotó: Sárik Péter